Névnap
nyugszik 18:03-kor.
Holnap
Oldalainkat 319 vendég és 0 tag böngészi
Itt telepedtek le a Honfoglalást követően elődeink és itt éltek az 1890-1900-as évekig. A községnek ma is birtokában levő 1897-ben, 1908-ban készült hivatalos térképeken a falu fekvése, szerkezete mértani pontossággal fel van tüntetve. Szerkezetét illetően, úgynevezett „halmaz-község” volt, ami azt jelenti, hogy az odatelepült lakosság mindenféle előzetes terv nélkül, engedély nélkül foglalt magának építési területet, s így alakult ki egy zegzugos utcákból álló/több lakóház is utcával volt körül véve, …vagy a lakásokhoz nem volt út, csak másik telken közlekedhettek; / településhálózat. A telek megválasztásánál a domborzati viszony volt a döntő, a társadalmi létrán való elhelyezkedés pedig lehetőség. Az ár és a belvízveszély miatt igyekezett mindenki a magaslatra építkezni. A község rendelkezésére álló kiosztható telkek száma: 200-220 volt. A beépítettségi fok ismeretlen, erről nem maradt térkép, vagy írásos emlék a községben. Az 1897. évi térképről annyi ismert, hogy készítésekor még 6 épület/ lakóház és középület/ és a római katolikus templom fenn-állt.
A kutatók a település kialakulásának kezdete, a lakosság letelepedésének ideje, valamint a község külterületén végzett ásatások leletei között összefüggést látnak.
A feltárt honfoglaláskori település az 1241. évi tatárjárás során pusztult el. A pusztító harcok kényszerítették a lakosságot, hogy a szabályozatlan Tisza-folyó által 3 oldalról körülvett és a 4. oldalon pedig az elláposodott bazsi és réti földek viszonylagos védelmébe települjön.
Védték még Eszlárt - a mondák szerint, de nagy az objektív valószínűsége- a szabolcsi Földvárhoz/ amely kb. 15 km-re fekszik a településtől/ kapcsolódó őrhalmok. Ilyenek pl.- keletről nyugat felé haladva a község határában: Poggy-halom, Lapos-halom, Darócz-halom, Égető-halom, Gyomán-halom... ma már csak nevük őrzi létüket, a Tiszai-védgát rendszer 1970-es években történt erősítésekor eladta a Kossuth Mgtsz. töltőanyagnak.
Az ófalu emlékét az egykori területen található szántók elnevezése: Falusi-kert, Csürös-kert, az ekék által a földből kiforgatott cserépdarabok, valamint a valamikori katolikus templom előtt álló feszület őrzi.